Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály

A Mosonmagyaróvári Fotóegyesület alapszabálya

 

 

1. Az egyesület neve: Mosonmagyaróvári Fotó Egyesület

Címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 14.

Székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 14.

        

Rövidített neve: MMFOTO

Bélyegzője:     Kör alakú a körben két nyitott tenyér a Nap felé fordítva, a körívben Mosonmagyaróvári Fotó Egyesület 1993 felirat.

 

2.1. Az egyesület célja: Mosonmagyaróvár és környéke fotózást kedvelőinek összefogása

 

2.2. Az egyesület feladatai, tevékenysége:

 

a) A fotózás népszerűsítése

b) A fiatalok tanítása

c) A fotós tudás fejlesztése

d) Kiállítások szervezése és rendezése

e) Pályázatokon való részvétel segítése

f)  A fotósok támogatása

 

3. Az elnökség tagjai:

   

a) Vitéz Vilmos elnök

b) Dr. Bán András általános alelnök

c) Uzsák Zoltán szakmai alelnök

d) Kiss Zoltán titkár

c) Szabó Péter gazdasági vezető

 

4. A közgyűlés

 

4.1 A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összessége

 

4.2 A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása
b) az egyesület megsz
ű
nésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
c) a vezet
ő
tisztségviselők megválasztása, visszahívása, a MAFOSZ küldött személyének                     megválasztása

d) az éves költségvetés elfogadása
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezet
ő
szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről       szóló jelentésének – elfogadása 

f) a tagdíj mértékének megállapítása  

g) fegyelmi ügyek megtárgyalása

h) fellebbezési ügyek megtárgyalása

i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,   vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt
j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, és a vezet
ő
tisztségviselők elleni kártérítési igények

érvényesítéséről való döntés                     
k) a végelszámoló kijelölése

l) A közgyűlés ezeken felül dönthet az egyesület életére vonatkozó bármely kérdésben

 

4.3 A közgyűlés határozathozatala

 

4.3.1 Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok kétharmados   

szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

4.3.2 Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési

döntéshez a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

4.3.3 Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a

jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbséggel

hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel

hozzák meg.

 

5. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a  közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésének, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai.

 

5.1 Az egyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, az összehívást kezdeményezheti a vezetőség, a rendes tagok 1/10-e és a felügyeleti szerv.

 

5.2 A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén a titkár – írásban, a javasolt napirend közlésével az egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni.

A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indoklását.

 

A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az egyesület nevét és székhelyét,

b) az ülés idejének és helyszínének a megjelölését,

c) az ülés napirendjét,

d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok             tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

 

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

5.3 Ha az egyesület közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

5.4 A közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell vezetni és azt a jelenlevőknek alá kell írni.

 

5.5 A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlést az eredeti időponthoz képest fél órával később kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

5.6 Az egyesület közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, illetve a közgyűlés határozatképessége esetén új napirendi pontok is felvehetők, ha azok megtárgyalását a közgyűlés elfogadja.

5.7 A közgyűlést az egyesület titkára, akadályoztatása esetén az egyesület elnöke vagy a gazdasági vezető vezeti.

 

5.8 A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

 

5.9 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére       másfajta előnyben részesít,

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

5.10 A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök a jelenlévőknek szóban kihirdeti, ezen felül a határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, és az egyesület tagsága számára a közgyűlést követő 15 napon belül ki kell hirdetni.

 

5.11 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítők aláírásukkal hitelesítik.

 

6. A közgyűlés összehívásának kötelezettsége

 

6.1 Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,  vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került,

d) tagok 1/10-e az ok és cél megjelölésével kéri.

 

6.2 Az 1.) pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7. Határozathozatal ülés tartása nélkül

 

7.1 Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére postán, vagy elektronikus levélben történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

 

7.2 Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

 

7.3 Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az elnökségnek össze kell hívnia.

7.4 A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

 

8. Az egyesület vezetése

 

8.1 Az egyesület ügyvezetését az egyesület elnöksége látja el.

Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

Az elnökség két közgyűlés között az egyesület irányító szerve.

 

8.2 Az elnökség tagjai: elnök, általános alelnök, szakmai alelnök, titkár, gazdasági vezető.

 

8.3 Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 évre választja. 

 

8.4 Az elnökség szükség szerint ülésezik, de nem ritkábban a jogszabályban előírtnál. Az elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti az elnök, vagy az elnökségi tagok többsége (minimum 3 fő). Döntését az elnökség az elnökségi tagok szótöbbségével hozza. Az ülés határozatképes, ha legalább három elnökségi tag jelen van. Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, az elnökségi határozatokat az ülést követő nyolc napon belül a tagsággal ismertetni kell.

 

8.5 Az elnökség feladatai:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a  közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) lehetőség szerinti részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tagfelvétel;

n) az egyesület gazdálkodását érintő kérdésekben való döntés;

o) a házi pályázat és az éves kiállítás határidejének megállapítása.

 

9. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

 

9.1 Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Vezető tisztségviselő az lehet, aki törvényben előírt feltételeket teljesíti és nem esik kizáró ok alá.

 

9.2 Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

9.3 Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

 

9.4 Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

10. A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselők a tevékenységük során a jogi személynek okozott károkért a Ptk-ban meghatározott módon és mértékben felelősek.

 

11. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

 

11.1 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejáratával

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,

c) visszahívással,

d) lemondással,

e) a vezető tisztségviselő halálával,

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben történő korlátozásával,

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

11.2 Az egyesület tagjai - közgyűlési határozat útján - bármely vezető tisztségviselőt bármikor, az ok megjelölésével visszahívhatják.

 

11.3 A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

11.4 Ha az egyesület működőképessége azt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

12. Az egyesület vezető tisztségviselőinek feladatai és hatáskörük:

 

12.1 Elnök:

-irányítja az egyesület munkáját, képviseli az egyesületet,

-összehívja az elnökségi üléseket,                     

-az egyesület kiadványainak felelős kiadója,

-utalványozási jogkört gyakorol.

 

12.2 Általános alelnök:

-az elnök távollétében feladatait átveszi,

-nyilvántartja az egyesületi eszközök kölcsönzését.

 

12.3 Szakmai alelnök:

-irányítja a szakmai munkát, felel a kiállítások szervezéséért lebonyolításáért,

-aktualizálja az egyesület honlapját.

 

12.4 Titkár:

-végrehajtja és hajtatja a vezetőség és a közgyűlés döntéseit,

-utalványozási jogkört gyakorol,

-nyilvántartja az önkéntesek munkáját,

-felelős gazdasági, pénzügyi és más kérdésekben hozott döntések végrehajtásáért.

 

12.5 Gazdasági vezető:

-intézi az egyesület gazdasági ügyeit,

-beszedi a tagdíjakat,

-vezeti a tagok nyilvántartását,

-utalványozási jogkört gyakorol .

   

12.6 Az elnökség tagjai segítik egymás munkáját.

 

13. A tiszteletbeli elnöki poszt

 

13.1 Az egyesület a közgyűlés felhatalmazása alapján tiszteletbeli elnöki posztot adományozhat az egyesület működtetésében legalább 15 évig meghatározó szerepet betöltő személynek. A tiszteletbeli elnöki poszt sajátosságai:

a)  tiszteletbeli elnök csak az egyesület rendes tagja lehet

b) a tiszteletbeli elnök nem tagja az egyesület elnökségének, a cím hosszú évek munkájának  elismerése

c) a címet a kinevezett addig használhatja, amíg tagja az egyesületnek, illetve amíg címéről le nem mond, de az egyesület közgyűlése a címet visszavonhatja

d) az egyesületnek egy időben legfeljebb egy tiszteletbeli elnöke lehet, a poszt betöltése nem kötelező

e) a tiszteletbeli elnököt az elnökség megfigyelőként meghívhatja az elnökségi ülésekre – ez nem kötelező – de a tiszteletbeli elnöknek szavazati joga ott nincsen, személye jelenlévők számába nem számít bele a határozatképesség meghatározásánál

f) a tiszteletbeli elnöki tagdíját az egyesületet elengedi, egyéb tekintetben jogai és kötelezettségei megegyeznek a tagokéival

g) egyéb juttatások a tiszteletbeli elnököt nem illetik meg.

 

14. Az egyesület tagsága

 

14.1 Az egyesület tagjai csak természetes személyek lehetnek.

 

14.2 A tagság feltétele, hogy a tag elfogadja az alapszabályt és a házi szabályzatot. Az egyesület tagja lehet kiskorú is. Az egyesületi tag tagsági szándékát az adott évi tagdíj január 31-ig való befizetésével erősíti meg.

   

14.3 A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Sem negatív sem pozitív diszkrimináció semmilyen téren nem érheti a tagokat. Erre vonatkozó kérdés, javaslat szavazásra nem kerülhet. Ez alól kivétel a tiszteletbeli elnök tagdíjmentessége, amely nem személyhez, hanem címhez kapcsolódik.

 

14.4 A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

14.5 A tagok jogai:

a) jogosultak az egyesület tevékenységében részt venni, az egyesület minden fórumán véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni

b) a közgyűlésben szavazati joggal rendelkeznek

c) indítványt tehetnek a közgyűlés és az elnökségi ülés napirendi pontjaira

d) betekinthetnek az egyesület nyilvántartásaiba

e) jogosultak a tagság részére biztosított szolgáltatásokra

f) részt vehetnek az egyesület munkájában, és az egyesület rendezvényein

g) a közgyűlésről, annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően értesíteni kell a tagokat

h) bármely tisztségre megválasztható és újraválasztható, összeférhetetlenségi, és elfogadó nyilatkozata alapján

i) személyenként egy szavazattal rendelkeznek                                                                          

j) panasszal fordulhat a közgyűléshez az elnökségi döntések (tagsági viszony, fegyelmi ügy, vitás kérdések) ellen                                                

k) megválaszthatja az egyesület vezetőit, javasolhatja visszahívásukat

l) joga van az egyesület kiadványaira                              

m) az egyesület tagja bármely egyesületi döntést törvénysértő volta esetén bíróság előtt megtámadhat

n) a tagok egyharmada, az ok, és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

 

14.7 A tagok kötelességei:

a) megfizetni a 6.000.- Forint éves tagdíjat készpénzben vagy banki utalással január 31-ig, ha nem, a gazdasági vezető felszólítja 30 napos határidővel. Ha a befizetésnek a határidő lejártáig sem tesz eleget, azt az egyesületből való kilépési szándékként kell értékelni. A tagsági viszony ily módon való megszűnése esetén a tag az egyesületbe legkorábban az adott évet követő naptári évben vehető fel újra.                           

b) tőle elvárható módon részt venni az egyesület tevékenységében

c) nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását, és tevékenységét

d) köteles megtartani, és teljesíteni a közgyűlés határozatait

 

14.8 A tagsági jogviszony keletkezése:

 

14.8.1 Tagfelvételi kérelem kitöltésével, és az elnökség jóváhagyásával. Annak a kérelme fogadható el, aki elolvasta és elfogadta az alapszabályt, és a házi szabályzatot.                                                                        

 

14.8.2 A kérelem benyújtása után 30 napon belül az elnökség határoz a tagfelvételről, illetve a kérelem elutasításáról.

 

14.9 A tagsági jogviszony megszűnése.

 

14.9.1 A tagsági jogviszony megszűnhet

a) kilépéssel:

1. a tag tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

2. kilépési szándéknak kell értékelni a tagdíj meg nem fizetését az Alapszabály 14.7 a) pontjában leírtak szerint

3. A tagsági jogviszony a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg

b) kizárással

c) halálozással

d) a tagsági jogviszony egyesületet általi felmondásával

 

14.9.2 A tagsági jogviszony bármely okból történő megszűnésekor az adott évre befizetett tagdíj illetve annak egy része nem téríthető vissza.

 

14.9.3 A tagdíj mértékét és kifizetésének módját az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg.                                                                                                        

         

15. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai.

 

15.1 A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az egyesület valamely rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás, legfeljebb egy év időtartamra.

 

15.2 A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.

 

15.3 A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az egyesület elnöke, az egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy ( a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

 

15.4 A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó viszonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

 

15.5 A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

 

15.6 A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

 

15.7 Az összehívott közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

 

15.8 A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az egyesület valamely rendezvényétől, illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

 

15.9 A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

15.10 A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

16. A tag kizárása

 

16.1 A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

16.2 A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 15. pontjában foglaltak az irányadóak.

 

16.3 A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

16.4 A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

 

17. Magyar Fotóművészeti Alkotó csoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) küldött személye és megválasztása

 

17.1 Az egyesület tagja a MAFOSZ-nak.

 

17.2 Az elnökség megválasztásakor MAFOSZ küldöttet is kell választani, aki képviseli

az egyesület érdekeit.

 

17.3 A MAFOSZ küldöttet a közgyűlés választja.

 

17.4 A MAFOSZ küldött nem tagja az elnökségnek, de vezető tisztségviselő is választható MAFOSZ küldöttnek.

 

18. Az egyesület jogképessége, vagyona

 

18.1 Az egyesület pártoktól független jogi személy, pártokat nem támogat, országgyűlési vagy       megyei képviselőket nem állít és nem támogat.

 

18.2 Az egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az arra kijelölt elnökségi tag képviseli, kötelezettséget az elnök vagy a titkár vállalhat.

 

18.3 Az egyesület pénzét pénzintézeti folyószámlán kell kezelni, illetve a várható mindennapos kiadások fedezésére szánt összeg házi pénztárban is tartható. A folyószámlához kapcsolódó önálló rendelkezési jog illeti meg az elnököt, a titkárt és a gazdasági vezetőt. Az egyesület más tagjai a folyószámlát nem kezelhetik.

 

18.4 Az egyesület anyagi alapját képezhetik:

a) tagdíjak

b) felajánlások

c) az SZJA 1% felajánlások

d) pályázati pénzek

e) rendezvények bevétele

f) szak- és propagandaanyagok forgalmazása

g) tárgyi és technikai eszközök       

                                                                                                                               

18.5 Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjuk összegének erejéig

felelnek.

 

18.6 Az egyesület költségvetését érintő kérdésekben az elnökség vagy a közgyűlés dönt. Azokban a kérdésekben, melyeket jogszabály vagy jelen alapszabály kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utal (pl. tagdíj mértékének meghatározása) csak a közgyűlés határozhat.

 

19. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

 

19.1 Az elnökség az egyesület rendes tagjai számára köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.

 

20. Az egyesület képviselete

 

20.1 Az egyesület törvényes képviseletét az elnök, akadályoztatása esetén a gazdasági vezető a titkár, vagy valamelyik alelnök látja el.

 

20.2 A vezető tisztségviselők képviseleti jogukat önállóan gyakorolják.

 

21. Az egyesület tagjainak jegyzéke

 

21.1 Az Egyesület elnöksége az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános, az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

 

22. Záró rendelkezés

 

22.1 Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira, illetve megszűnésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

 

Záradék

 

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés 2015.04.27-én 2015/21(04.27.) sz. módosító határozatával hozott hatályos tartalomnak.

 

Mosonmagyaróvár, 2015. április 27.